esataho / 2010. március 22., hétfő

Sikoly 1. Sír bolton

Velőtrázó sikollyal indult az este: Vian kolléga torkát hagyta el (mármint a sikoly, nem az este), amikor kiléptünk a Deák téren a metróból.

Bár a kiáltás intenzitásából azt sejthettük, hogy annak kiváltó oka legalábbis egy vérben fagyva fekvő tinédzsercsoport, de szerencsére csak arról volt szó, hogy a metrókijárónál levő csokiszaküzlet látszólag végleg bezárt.

Aki most szintén megrémült, megnyugodhat: nem zárt be, csak néhány méterrel odébb költözött. Mi is megnyugtattuk Vian kisasszonyt, aki azért elég nehezen tért  magához. A többiek szintúgy, mert az előző este reggelig tartott. Így indultunk neki a X. Backpackers’ Spring Festival küzdelmeinek.

A Marlboro Man utolsó taktusaira értünk oda, ami nagy hiba volt, de majd legközelebb hamarabb eszmélünk. Így viszont volt időnk kényelmesen elhelyezkedni a színházteremben, ahol Müller Péter Sziámi és az Első Osztályú Vidéki Srácok fellépése következett. Aki nincs képben: a Sziámi zenekarban a 90-es évek elején zalai tagok kísérték Müller Pétert, ekkor készült a szenzációs Testből Testbe album is, na ők azok.

Leginkább erre a koncertre érkeztünk, Péterfy Borira a decemberi (egyébként remek) koncert óta nem merünk menni, a tömegiszony miatt. A Sziámi viszont (a fanyalgók most halkítsák le készülékeiket) jó volt. Kellett az is hozzá, hogy tizensok éve nem hallott dalokat halljunk, az is, hogy eleve igen jó zenékről van szó, és az is, hogy a muzsikusok néha bakizzanak, és olyankor szimpatikusan összemosolyogjanak. És hát a vetítés…

Már sokszor dicsértük a Gödör VJ-szekcióját, de most már egyenesen azt gondoljuk, hogy lassan csak miattuk is érdemes lesz koncertekre lejárni, annyira fel tudják dobni a produkciókat.